VI. Mohamed király „átfogó alkotmányos reformot” jelentett be

(Nem hivatalos fordítás)

Le Monde, FR, AFP 09/03/11/21457, megjelent naprakészen 10/03/11/08416

VI. Mohamed, Marokkó királya a nemzethez intézett március 9-i, szerdai beszédében, amely első volt a február 20-i marokkói tüntetések után, „átfogó alkotmányos reformot” jelentett be, amelyet azután népszavazással erősítenek meg.

„Átfogó alkotmányos reformra vállalkozunk” - jelentette ki az uralkodó, hangsúlyozva „határozott elkötelezettségét, hogy erőteljes lökést adjon a folyamatban lévő (…) alapvető reform-dinamikának”. Az új alkotmány tervezetét „népszavazásra bocsátjuk”, és „jóváhagyása után hatályba fog lépni” – pontosította az uralkodó. A király ugyancsak bejelentette, hogy rövidesen ad hoc bizottság fog alakulni „az Alkotmány felülvizsgálatára”, amelyet legutóbb 1996-ban reformáltak meg s a bizottság elnökletével Abdeltif Menounit, marokkói alkotmányjogászt bízzák meg.

A bizottság elnöke júniusban bemutatja a királynak az alkotmány reformjára vonatkozó javaslatait – mondta az uralkodó. Ezen kívül azt is bejelentette, hogy a „miniszterelnök státuszát, mint a valóságos végrehajtó hatalom vezetőjét” valamint a politikai pártok szerepét „megerősítik” az alkotmányreform keretén belül. „A miniszterelnök a valóságos végrehajtó hatalom vezetője státuszának és a kormány teljes felelősségének” szentesítése a király szerint „a hatalmi ágazatok szétválasztása és egyensúlya” konszolidációjának „alapelve”.

ERŐSÍTENI KELL A PLURALIZMUST, AZ EMBERI JOGOKAT ÉS AZ EGYÉNI SZABADSÁGJOGOKAT

Az alkotmány reformja szerint „választott kormány lesz, amely kifejezi a népakaratot az urnákba leadott szavazatokon keresztül, s amely a képviselők többségének bizalmát fogja élvezni” – tette hozzá VI. Mohamed. A király egyidejűleg néhány intézkedést is bejelentett, amelyek a pluralizmus, az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok, az igazságszolgáltatás függetlenségét valamint a politikai pártok szerepét érintik.

A fiatalok Facebook-on szervezett tüntetése, amelyet az ONG-k magukévá tette, február 20-án zajlott le, s ennek során politikai reformokat, a király hatalmának korlátozását, és nagyobb szociális igazságosságot követeltek.

Ez volt az első ilyen típusú megmozdulás azt követően, hogy az arab világban lázadások törtek ki. Ezek a tüntetések, összességükben békésen zajlottak le. Ugyanakkor Al-Hoceimában a tüntetők szétoszlatását követően kitört zavargásokban öt haláleset történt, és mintegy száz sebesülés – többségük rendőr – több városban.

A király beszéde „történelmi fordulat” a modern és demokratikus Marokkó építésének konszolidációs folyamatában (sajtóhír)

Nem hivatalos fordítás

Rabat 10/03/11

A beszéd, amelyet VI. Mohamed uralkodó szerdán a nemzethez intézett „történelmi fordulatot” jelent a modern és demokratikus Marokkó építésének konszolidációs folyamatában – hangsúlyozták a csütörtöki hazai lapok.

Így például a „Le Matin du Sahara et du Maghreb” szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a beszédnek, amelyet a király szerdán elmondott, „nincs megfelelője Marokkó történetében”. Ehhez az államalapító tevékenység-sorozathoz olyan hitvallás, az értelem és az érzelem olyan együttese tartozik, ami megmarad az emlékezetben”.

„A konszolidáció fordulópontja” c. szerkesztőségi cikkében a napilap úgy értékeli, hogy az átfogó alkotmányos reform bevezetésével az uralkodó nemcsak a vázlatát, hanem a keretét is megrajzolta egy valóságos politikai és intézményes változtatásnak. Egyenjogúsító törekvések hirdetője, aki az átfogó reformot hét pillérre építi, amelyek közül az egyik bátrabb, mint amilyen meglepő a másik”.

„A felvázolt leltár, amely kijelöli az új utat, tehát egy „új cselekvési program” paramétereit rögzíti: írja a szerkesztőségi cikk, figyelmeztetve, hogy ez „egy modern Marokkó képe”, amelyet őfelsége a király rajzolt meg, aki „a modern Marokkó építője, valamint az országban sohasem tapasztalt alapvető változások kezdeményezője és vezetője”.

A „Le Soir Échos” számára a királyi beszéd mérföldkő egy hatalmas elvégzendő reform útján”

Ez a szigorú és jól megszerkesztett beszéd, amely hosszú távra jelöli ki a cselekvés útját, „egy valóságos cselekvési program az alapvető alkotmányos reformok kulcsával, és a területi közigazgatás valóságos újjászervezésével, amely évek óta van hatályban a Királyságban” – írja az újság.

„A beszéd VI. Mohamed uralkodásának új fejezetét jelöli. A hatalom egy részének a régiók elnökeinek történő átadásával, egy demokratikusan választott miniszterelnökkel, akinek döntéseit figyelembe beszik, az út, amely megnyílik, egyedüli lehetőséget ad az országnak, hogy egy megfelelő, terv érdekében összpontosítsa erőfeszítéseit” – írja a szerkesztőségi cikk írója.

A mindennapok feladata értékelni, „hogy ez a valóságos dinamika a társadalom teljes részvételét és felügyeletét teszi szükségessé, hogy a bejelentés hatása jelenjen meg a gyakorlatban és hosszú távú legyen” – majd hozzáteszi, hogy „a beszéd keltette reményt hasznosítani kell, hogy a holnap Marokkójának kidolgozásához alapként szolgáljon”.

A maga részéről a L’Économiste „történelmi fordulópontnak” minősíti a király beszédét, és azt állítja, hogy az uralkodó beszéde „az ország politikai életében fordulópontot jelent”

Az +Akhbar Al Yaoum+ napilap, amely egész dossziét szentelt a király beszédének, közölve a politikai szereplők és a civil társadalom képviselőinek reakcióit, a maga részéről azt írja, hogy a király beszéde „új korszak kezdetét jelenti, és új politikai szerződést a trón és a nép között, amely szerződés a demokrácia alapjai, a jogállam és az emberi jogok tiszteletén alapul”