Marokkó

Főváros:
Rabat

Jelentős városok:
Casablanca, Marrakech, Tanger, Agadir, Fez, Oujda, Laâyoune, Dakhla

Elhelyezkedés:
Észak-Afrika legnyugatibb részén, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partján,
14 km-re Spanyolországtól

Időzóna: GMT (nyáron GMT+1 óra)

Terület
teljes: 710850 km2 (hivatalos marokkói statisztikai adatok szerint)

Éghajlat:
mérsékelt atlanti-mediterrán, a belső területeken melegebb és szárazabb

Magassági pontok:
legalacsonyabb: Sebkha Tah -55 m
legmagasabb: Jebel Toubkal 4.165 m

Természeti erőforrások:
foszfát, vasérc, mangán, cink, hal, só, ólom

Termőföld:
művelhető terület: 19%
művelt terület: 2%
egyéb: 79% (2005)

Környezetvédelmi egyezmények:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Wetlands, Whaling
aláírta, de nem ratifikálta: Environmental Modification

Népesség:
31,285,174 (2008. július)

Korszerkezet:
0-14 év között: 28.7% (férfi 4,548,808/nő 4,418,668)
15-64 év között: 65.4% (férfi 10,009,928/nő 10,437,103)
65 év felett: 6% (férfi 851,190/nő 1,019,377) (2010)
 

Népesség növekedési ráta:
1.099% (2010)
Nemek aránya:
születéskor: 1.05 férfi/nő
15 év alatt: 1.03 férfi/nő
15-64 év között: 0.96 férfi/nő
65 év felett: 0.83 férfi/nő
teljes népesség: 0.97 férfi/nő (2010)
Várható átlagéletkor:
teljes népesség: 75.47 év
férfi: 72.42 év
nő: 78.68 év (2010)

Nemzetiség:
marokkói
Etnikumok:
arab-berber 99.1%, zsidó 0.2%, egyéb 0.7%

Vallás:
muzulmán 98.7%, keresztény 1.1%, zsidó 0.2%

Nyelv:
hivatalos az arab, de beszélik még a franciát és a berbert is
további használt nyelvek: spanyol, angol

Kormányzat
Ország neve:
Marokkói Királyság
Államforma:
alkotmányos demokratikus és szociális monarchia

Közigazgatás:
16 régió: Grand Casablanca, Chaouia-Ouardigha, Doukkala-Abda, Fes-Boulemane, Gharb-Chrarda-Beni Hssen, Guelmim-Es Smara, Laayoune-Boujdour-Sakia El Hamra, Marrakech-Tensift-Al Haouz, Meknes-Tafilalet, Oriental, Rabat-Sale-Zemmour-Zaer, Souss-Massa-Draa, Tadla-Azilal, Tanger-Tetouan, Taza-Al Hoceima-Taounate. .

Függetlenség:
1956. március 2. (Franciaországtól)

Alkotmány:
1972. március 10. módosítva 1992 és 1996 szeptemberében

Választójog:
18 év felett általános
Végrehajtó hatalom:
Államfő: VI. MOHAMED király (1999. július 30. óta)

AZ ÚJ MAROKKÓI KORMÁNY

 

M. Abdellatif BENKIRANE kormányfő

Abdallah BAHA államminiszter

Mohand LAENSER belügyminiszter

Saad-Eddine EL OTHMANI külügy- és együttműködési miniszter

Mustafa RAMID igazságügyi és szabadságjogok miniszter

Ahmed TOUFIQ Habous és iszlám ügyek miniszter

Driss DAHAK a kormány főtitkára

Hizar BARAKA gazdasági és pénzügyminiszter

Nabil BENABDALLAH lakás, városfejlesztési és várospolitikai miniszter

Aziz AKHANNOUCH mezőgazdasági és tengeri halászati miniszter

Mohamed EL OUAFA nemzeti oktatási miniszter

Lahcen DAOUDI felsőoktatás, tudományos kutatás és káderképzés

Mohamed OUZZINE ifjúsági és sportminiszter

Aziz RABBAH gépipari és szállítási miniszter

El Hossein EL OUARDI egészségügyi miniszter

Moustafa EL KHALFI kommunikációs miniszter, kormányszóvivő

Fouad DOUIRI energia, bányászat, víz és környezetvédelem

Abdelouahed SOUHAILfoglalkoztatási és szakképzési miniszter

Abdelkader AÂMARA ipar, kereskedelem, új technológiák miniszter

Lahcen HADDAD turizmus

Bassima HAKKAOUI szolidaritás, nő, család és társadalmi fejlődés

Mohamed Amin SBIHI kulturális miniszter

Abdessamad QAIOUH kézműipari miniszter

Lahbib CHOUBANI a Parlamenttel és a civil szervezetekkel megbízott
miniszter
Abdellatif LOUDIYI a kormányfő mellé delegált közigazgatási és
nemzetvédelmi ügyek minisztere

Abdellatif MAÂZOUZ a külföldön élő marokkóiak ügyeivel megbízott,
a kormányfő mellé delegált miniszter

Charki DRAISS a belügyminiszter mellé delegált miniszter

Youssef AMRANI a külügy és együttműködési miniszter mellé
delegált miniszter

Mohamed Najib BOULIF a kormányfő mellé delegált, általános ügyekkel
és az irányítással megbízott miniszter

Abdelâdim EL GUERROUJ az állam működésével és a közigazgatás
korszerűsítésével, a kormányfő mellé delegált miniszter

Idriss Azami AL IDRISSIa költségvetéssel megbízott, a gazdasági pénzügy
miniszter mellé delegált miniszter

Kormány: a kabinet tagjait a király nevezi ki

Választás: az uralkodói titulus örökletes

Törvényhozás:
Kétkamarás, a Felsőház 270 tagját 9 évre a helyi önkormányzatok, szakszervezetek és civilszervezetek választják meg, egyharmadukat háromévente cserélik. A Képviselőház 325 tagját az állampolgárok választják meg 5 éves mandátumra, közülük 30-an a „Nők Listájáról" nyerik el mandátumukat.
Választások: az utolsó voksolás a Felsőházban 2009. október 3-án, míg a Képviselőházban 2007. szeptember 7-én volt.

Eredmények: Felsőházban mandátumonként - ; Képviselőházban mandátumonként - PI 52, PJD 46, MP 41, RNI 39, USFP 38, UC 27, PPS 17, FFD 9, MDS 9, Al Ahd 8, egyéb 39

Igazságszolgáltatás:
Legfelsőbb Bíróság
Pártok és politikai vezetők:
Action Party or PA [Mohammed EL IDRISSI]; Al Ahd (The Covenant) Party [Najib EL OUAZZANI]; Alliance des Libert'es (Alliance of Liberty) or ADL [Ali BELHAJ]; An-Nahj Ad-Dimocrati or An-Nahj [Abdellah EL HARIF]; Authenticity and Modernity Party or PAM [Mohamed Cheikh BIADILLAH, Secretary General]; Choura et Istiqlal (Consultation and Independence) Party or PCI [Abdelwahed MAACH]; Citizens' Forces or FC [Abderrahman LAHJOUJI]; Citizenship and Development Initiative or ICD [Mohamed BENHAMOU]; Constitutional Union Party or UC [Mohammed ABIED]; Democratic and Social Movement or MDS [Mahmoud ARCHANE]; Democratic Forces Front or FFD [Touhami EL KHIARI]; Democratic Socialist Vanguard Party or PADS [Ahmed BENJELLOUN]; Democratic Society Party or PSD [Zhor CHEKKAFI]; Democratic Union or UD [Bouazza IKKEN]; Environment and Development Party or PED [Ahmed EL ALAMI]; Istiqlal (Independence) Party or PI [Abbas EL FASSI]; Justice and Development Party or PJD [Abdelilah BENKIRANE]; Labor Party or PT [Abdelkrim BENATIK]; Moroccan Liberal Party or PML [Mohamed ZIANE]; National Democratic Party or PND [Abdallah KADIRI]; National Ittihadi Congress Party or CNI [Abdelmajid BOUZOUBAA]; National Popular Movement or MNP [Mahjoubi AHERDANE]; National Rally of Independents or RNI [Mustapha EL MANSOURI]; National Union of Popular Forces or UNFP [Abdellah IBRAHIM]; Popular Movement or MP [Mohamed LAENSER]; Progress and Socialism Party or PPS [Ismail ALAOUI]; Reform and Development Party or PRD [Abderrahmane EL KOUHEN]; Renaissance and Virtue Party or PRV [Mohamed KHALIDI]; Renewal and Equity Party or PRE [Chakir ACHABAR]; Social Center Party or PSC [Lahcen MADIH]; Socialist Democratic Party or PSD [Aissa OUARDIGHI]; Socialist Union of Popular Forces or USFP [Abdelwahed RADI]; Unified Socialist Left Party or PGSU [Mohamed Ben Said AIT IDDER].

Nemzetközi szervezetek tagja:
ABEDA, AfDB, AFESD, AMF, AMU, CD, EBRD, FAO, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt (aláíró), ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, LAS, MIGA, MONUC, NAM, OAS (megfigyelő), OIC, OIF, OPCW, OSCE (partner), Paris Club (munkatárs), PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNOCI, UNWTO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO

Gazdaság
Marokkó gazdaságát makro és mikro szinten egyaránt sikerült a kilencvenes évek elején stabilizálni. A munkanélküliség leküzdésével, valamint a kereskedelem élénkítésével párhuzamosan a magánszektor is fejlődésnek indult, a mezőgazdasági és az ipari-szolgáltatási szférában egyaránt. A Világbank és az IMF, illetve Franciaország részvételével sikerült az ország monetáris rendszerét sokkal biztosabb alapokra helyezni. Az új gazdaságstratégiában központi szerepet kapott a munkahelyteremtés, a vállalkozók megerősítése, a szegénység visszaszorítása, a külföldi töke és szakemberek invesztálása, a gazdaság és a kereskedelem diverzifikálása, a turizmus élénkítése. A kormány egyúttal széleskörű privatizálási kampányba is kezdett, több szektorban (közlekedés, telekommunikáció, stb.) nagyarányú piacosítás valósult meg. Az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával jelentős oktatási-tudományos fejlesztések indultak, melynek célja Marokkó integrálása a nemzetközi kutatási-fejlesztési térbe.
GDP növekedési ráta:
GDP 730,5 milliárd MAD (kb. 63,5 milliárd Euro)
GDP/fő 22095 MAD (1921 Euro)
4.9% (2009)
5.6% (2008)
2.7% (2007)
5% átlagos növekedés (az elmúlt 5 év átlaga)
GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 19.2%
ipar: 31.3%
szolgáltatások: 49.4% (2009)

Inflációs ráta: 1%

Átlagos inflációs ráta: 1,9% (az elmúlt 10 év átlaga)

Hivatalos pénznem: marokkói dirham, 1MAD

Hivatalos árfolyamok: 1 USD=8,1 MAD
1 Euro=11,3 MAD
Munkaerő – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 44.6%
ipar: 19.8%
szolgáltatások: 35.5% (2006)

Ipar:
halfeldolgozás, ércbányászat (főként vasérc), bőripar, textilipar, építőipar, energiaipar, turizmus
foszfátbányászat
Export partnerek:
Spanyolország 22.02%, Franciaország 20.22%, India 4.91%, Olaszország 4% (2009)
Import partnerek:
Franciaország 16.95%, Spanyolország 14.72%, Kína 7.1%, Olaszország 6.76%, Németország 6.28%, USA 5.66%, Szaúd-Arábia 5.11% (2009)

Repülőterek:
58 (2010)
Repülési idő Casablanca repülőteréig:
Madridból 1ó35p
Párizsból 2ó45p
Londonból 3ó30p
Hajózási idő Tanger kikötőből:
Marseille 36ó
Barcelona 24ó
Genova 44ó
Kompjárat Tanger Med kikötőből:
Algeciras vagy Tarifa (Sp.o): 35p

MAROKKÓ TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN

I.RÉSZ

1945-1990

Forrás: Camille et Yves Lacoste, L’État du Maghreb

(Zakya Daoud)

 

1945. jún.                       V. Mohamed és de Gaulle találkozója Párizsban

1952. nov.                      Marokkó azonnali és teljes egyenjogúsítását követelő trónbeszéd

1955. aug.-okt.                Tüntetések a legnagyobb városokban. A marokkói felszabadító hadsereg akciói Délen és a Rif-ben

1955. okt. 1-dec.7.           V. Mohamed visszatérése a száműzetésből. Az első marokkói kormány megalakítása

1956. márc.2.                  Párizsban közös nyilatkozat aláírásával megszűnik a Protektorátus, Marokkó függetlenné válik

1956. nov.11.                  Az Első Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalakulása

1961. febr.26.                 V. Mohamed uralkodó halála

1961. márc.3.                  II. Hasszán király hivatalos trónra lépése

1962. dec.7.                    Az Első Alkotmány népszavazással történt elfogadása

1963. máj.17.                  Az első törvényhozói választások

1969. márc.31.                Első társulási megállapodás az EGK-val

1970. júl.24.                   A Második Alkotmány törvénybe iktatása

1971. júl.10.                   Államcsíny kísérlet Skhiratban a király 42. születésnapján

1972. márc.10.                A Harmadik Alkotmány népszavazással történt elfogadása

1974. szept.17.                A Hágai Nemzetközi Bíróság döntése a Nyugat-Szahara ügyében

1975. szept.14.                Megállapodás Madridban a Nyugat-Szahara felosztásáról Marokkó és Mauritánia között

1975. nov.6-14.               Zöld menet a király vezetésével Nyugat-Szaharába (Oued edDahab)

1976. jan.                       Összecsapások Marokkó és Algéria között Amgallában (Nyugat-Szahara miatt)

1976. márc.                     A kapcsolatok megszakadnak Algériával

1979. aug.9.                    Marokkó kiterjeszti hatalmát az egész Nyugat-Szaharára

1983. febr.26.                 II.Hasszán király és Chadli Benjedid találkozója a marokkói-algériai határon

1984. nov.12.                  Marokkó kivonul az AÁSz-ból a szervezet Nyugat-Szaharával kapcsolatos álláspontja miatt

1985. nov.                      Marokkó hivatalosan kéri felvételét az EGK-ba

1986. júl.22-23.               Shimon Perez izraeli miniszterelnök látogatása Ifrane-ban a királyi palotában

1987. máj.4.                   Újabb találkozó II.Hasszán és Chadli Benjedid között

1988. máj.16.                  A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Algériával

1988. aug.30.                  ENSz-javaslat a Nyugat-Szahara-i konfliktus rendezésére

1989. jan.                       II.Hasszán király Marrakechben fogadja a Polisario Front küldöttségét

1989. febr.17.                 A Maghreb Unió létrehozásáról szóló proklamáció Marrakechben

1989. dec.11.                  A Parlament elfogadja a 116 állami vállalat privatizálásáról szóló törvényt

1990. júl.                        Az ENSz főtitkára javaslatot tesz a Nyugat-Szahara-i konfliktus rendezésére

1990. aug.16.                  Az Öböl-háborúban Marokkó hivatalosan a Szövetséges haderő mellé áll, és egy katonai kontingenst küld Szaud-Arábiába

1990. dec.                       Általános sztrájk több marokkói nagyvárosban, zavargások Fezben.

BIGtheme.net Joomla 3.3 Templates